Barna Bácsi Pannóniás történetei, 2008.03.07. Fót, öröm és bánat
Kedves Látogató!
Itt most teljesen lényegtelen, érdektelen és elkeseritő gondolatok jönnek. Ne is foglalkozz vele, ugord át! Lapozz a képek alá, ott találsz egy örömteli hirt, megjelenik egy új Danuvia könyv!
Bár tagja vagyok a Pannónia MGTSz-nek, most az alább leirt véleményeknek és feltételezéseknek semmi köze a Szakosztályhoz, mint nagykorú magyar állampolgár irtam le a saját gondolataimat. Irom mindezt azért, mert nem is oly régen, véleményem megjelenése miatt elég komoly atrocitásoknak lett kitéve elnök-vezérigazgatónk (bár ő semmit nem tudott az egészről). Ez a kicsinyes viselkedés még a Szakosztályt is érintette. Szegény Gyula anyatigrisként küzdött, hogy levegyem a Berva oldalt.
A szokásos összeröffenésünkön, legnagyobb szomorúságomra azt kellett hallanom, hogy megnyilvánulásom után lapitok. Ez úgy igaz, hogy először megpróbáltam kapcsolatot teremteni, de végül is meggondoltam magam. Végül is kinek kell megszólalni? Annak, aki a kérdéseket felteszi, vagy annak, aki megválaszolandó vákumot generálta? úgy gondolom, hogy az utóbbinak.
De nem nekem kell a válaszokat cimezni. De nem is egy kiválasztott pár embernek, félhomályban, tüllfüggöny mögötti bűvészmutatvány segitségével. Annak a pár tiz embernek kell válaszolni, kit nap mint nap megállitanak, hogy meséljen már erről az egészről; meg annak a pár száz (ezer) embernek, aki mást kapott, mint amit igértek nekik. Még valami. Ki, kinek tett jót? Mi volt a mi szerepünk? Hogy legitimitást és szavahihetőséget adjunk a dolognak. Ebből a történetből villámgyorsan ki kell hátrálnunk! Miért? Mert a végén jobb esetben balekoknak, rosszab esetben cinkosoknak fognak bélyegezni minket. Mi a feladat? Izzé-porrá zúzni, a földbe döngölni a feltételezéseimet. Három dologgal lehet ezt elérni : tényekkel, tényekkel és tényekkel. Tény, ami megfogható, megszagolható, hallható, nézhető, elolvasható és újraszámolható.
Igazán szivet melengető dolog történt. A TSZ gyűlést meglátogatta D.NAGY és orca75 szaki. Bejelentették, hogy elkészült és hamarosan megjelenik a méltatlanul elfeledett kis öcsikének, a Danuviának emléket állitó könyv. Rengeteg energiát és pénzt öltek a dologba. Abból amit láttunk, kiderült, hogy egy igen átfogó és szinvonalas munkáról van szó (pl. tudtátok, hogy kétszer is megcsinálta a csapat, hogy a magyar motoroknál megszokott gyújtás probléma elháritása alatt lement a futam, igy a 175-ben indultak és 3.-ak lettek).
A mű nyomdában van, hónap vége felé kerül ki onnan, 4200 Ft az ára. Ha sikerül visszavadászni a pénzüket, az esetleges nyereséget karitativ célra fogják felhasználni.
Csak biztatni tudok mindenkit, hogy legyen egy ilyen könyv is a polcán.
(Igy lehet csak igazán valamit tenni a magyar motorkerékpárért)
